English A forró levegős kötési folyamat kulcsfontosságú lépés a gyártás során Forró levegő nem szőtt anyagokon keresztül . Íme egy általános áttekintés a forró levegős kötési folyamat működéséről:
Anyagképződés:
A folyamat egy nemszőtt szövedék kialakításával kezdődik. Ez a szövedék jellemzően szintetikus szálakból, például polipropilénből vagy poliészterből áll, bár más anyagok is használhatók.
A web elhelyezése:
A nem szőtt szövedék egyenletesen van elhelyezve, így egyenletes és egyenletes szálréteg jön létre. Ez különféle módszerekkel érhető el, mint például kártolás vagy levegős fektetés.
Forró levegő bevezetés:
A szövedék kialakulása után forró levegőt vezetnek be a folyamatba. A forró levegő hőmérsékletét gondosan szabályozzák, hogy elegendő legyen a szálak meglágyításához anélkül, hogy megolvadna. A pontos hőmérséklet a felhasznált anyagtól függ.
Hőkötés:
Ahogy a forró levegő kering a nemszőtt szövedéken, felmelegíti a szálakat. A meglágyult szálak ragadóssá válnak, és egymáshoz tapadnak, amikor összenyomják. Ez a termikus kötés szakasza.
Nyomás alkalmazása:
A forró levegős expozíció alatt vagy azt követően nyomást gyakorolnak a nemszőtt szövedékre. Ez fűtött görgők, hevederek vagy más tömörítési módszerekkel érhető el. A nyomás segít erősebb kötések kialakításában a szálak között.
Hűtés:
A ragasztás után az anyagot hagyjuk lehűlni. Ez a hűtési folyamat elősegíti a kötések rögzítését, és biztosítja, hogy a nemszőtt anyag megőrizze szerkezeti integritását.
Befejező folyamatok:
A tervezett alkalmazástól függően további befejező eljárások is alkalmazhatók. Ez magában foglalhatja a víztaszító, a lángállóság vagy más teljesítménynövelő kezeléseket.
